Riasztó számokat közölt egy friss kutatás a globális felmelegedésről: e szerint egyre valószínűbb, hogy a következő 5 évben 1,5 Celsius fokos globális felmelegedés következik be az üvegházhatású gázok rekordszintje miatt – számol be a hírről a Financial Times.
A KPMG megszerezte a „Jóváhagyott hitelesítő” státuszt a Climate Bonds Initiative, a Climate Bonds Standards and Certification Scheme keretében, így a cég magyarországi vállalata harmadik fél hitelesítőjeként jogosult arra, hogy tanúsítsa, hogy a kibocsátók és a kötvényeik megfelelnek a Climate Bonds Standard követelményeinek.
A fenntarthatóság és a közérdek áll az új közgazdaságtan középpontjában; Magyarország már 2010-ben elindult ebbe az irányba - mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke szombaton Budapesten, az MNB első globális vitairatának bemutatóján.
Az Allianz Csoport felgyorsítja klímastratégiájának végrehajtását, ezért alaptevékenységét és működését illetően új vállalásokat jelentett be: az eredetileg tervezett 2050-es dátum helyett már 2030-ra nettó zéróra csökkenti a csoport több mint 70 piacon működő telephelyeiről és tevékenységeiből származó üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátását. Ezen túl a befektetési, illetve vagyon- és felelősségbiztosítási üzletágában 2023. január 1-től nem finanszíroz és nem biztosít kőolajjal és egyes, földgázzal kapcsolatos tevékenységeket - derül ki a cég közleményéből.
Sokan még legyintenek erre, de a jelenlegi állás szerint közelebb van a fordulat, mint hinnénk! Azt, hogy mennyire környezettudatosan működik egy építőipari szereplő, egy szakipari vállalkozó, nem nagyon kérte számon korábban az ingatlant megvásárló külföldi intézményi befektető, vagy a fejlesztő, de ez a világ egyre közelebb van. Az építőiparban is támad az ESG, ami leginkább a finanszírozási, befektetési oldalon keresztül tör utat magának, és bár még csak most épül fel ennek a szabályozási környezete, várhatóan a finanszírozási oldalon lesz a legnagyobb hatása, ott, ahol igazából minden vállalatot érinteni tud - többek között erről is szó volt az Építőipar 2022 konferencia ESG-ről szóló beszélgetésén.
Kiadta az MNB a 2022-es Zöld Pénzügyi Jelentését, amelyben a legjobb nemzetközi gyakorlatokat, a klímaváltozásból eredő pénzügyi kockázatokat, a zöld finanszírozás fellendülését, az oktatási és kutatási tevékenységek fontosságát, valamint a főbb hazai szabályozási változásokat foglalták össze. A bemutató során Kandrács Csaba, az MNB Pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnöke arról is beszélt, hogy az egyelőre felfüggesztett zöld átállást segítő programok - például a Zöld Otthon Program, vagyis a lakossági zöld hitel - milyen feltétel mellett indulhatna újra.
Gombamód nőnek ki az épületek a földből, olyan tempóban, és olyan nyersanyagfelhasználás mellett, ami komoly veszélyeket teremt a környezetünk számára. Kétségtelen, hogy az építőipar igen jelentős környezeti igénybevételt eredményező ágazat, éppen ezért szükséges minden felhasznált anyag a lehető leghosszabb felhasználására, ismételt beépítésére, vagy újrahasznosítására törekedni. A körforgásos szemlélet építőipari vonatkozásairól volt szó az Építőipar 2022 konferencia egyik kerekasztal-beszélgetésében.
A Continental nagyüzemben kezdi meg az újrahasznosított poliészterfonal gyártását, amelyet PET-palackokból állítanak elő egy új eljárással. Az új, nagy teljesítményű anyagot először a kiválasztott méretekben a Continental PremiumContact 6 és EcoContact 6 nyári gumiabroncsokhoz, valamint az AllSeasonContact abroncsokhoz használják majd. Így teljes mértékben kiváltják a hagyományos poliésztert a szóban forgó gumiabroncsok vázában. Egy szabványos személygépkocsiabroncs-készlethez nagyjából 40 újrahasznosított PET-palack anyagát használják fel.
Energiatakarékossági tanácsokkal venné rá az európaiakat fogyasztásuk csökkentésére a Nemzetközi Energiaügynökség és az Európai Bizottság. A könnyen megvalósítható lépéseket tartalmazó lakossági útmutató követése kényelmetlenségekkel járhat, de segít pénzt megtakarítani, mérsékli az orosz energiától való függőséget és a klímaváltozás megfékezéséhez is hozzájárul.
Új támogatási alapot vezetett be az osztrák főváros: 2022. április 20. óta akár 200 ezer eurós támogatást is kaphat az a vállalkozás, amely napelemeket telepít a fedett parkolójára vagy raktárterületére. A cél, hogy Bécsben 2025-re ötször annyi áramot állítsanak elő napenergia segítségével, mint most - áll Bécs Város Külképviseleti Irodájának közleményében.
Az Európai Bizottság kiemelten fogja támogatni többek között Budapestet is a 2030-as klímacél elérésének az érdekében. A Bizottság 100 európai várost választott ki a klímasemleges és okos városok programjába, amelybe 3 magyar város került be: Miskolc, Pécs és Budapest - számolt be róla Karácsony Gergely közösségi oldalán. Az összességében 360 millió euróból (amely forintban összesen 135 milliárdnak felel meg) megvalósuló program során a városoktól várnak egy átfogó koncepciót, amellyel az éghajlat-semlegességet elérnék.
Hazai dekarbonizációs szolgáltatási csomagot hozott létre egy kizárólagos stratégiai együttműködési megállapodás keretén belül az E.ON és a Solar Markt, ez a zöldenergiát biztosító Green Cloud. A szolgáltatás dedikált hazai naperőművekből biztosítja versenyképes áron, hosszú távú garanciával a független zöldenergiát az ügyfeleknek. A vállalatok dekarbonizációs céljai így egy jelentős lökést kaphatnak, hiszen az energia, amit felhasználnak hazai naperőművekből fog származni, miközben az E.ON hálózata biztosítja a az ellátásbiztonságot még a napenergiának nem kedvező időjárási körülmények között is.
Az elmúlt évtizedben a globális elit klímaváltozással kapcsolatos megszállottsága elvonta a figyelmet a világot érintő számos más nagy problémáról – a legdrámaibb módon erre az Ukrajna elleni invázió mutatott rá. A nyugat-európai vezetőknek az elmúlt évtizedben az energiaforrások diverzifikálásával és a palagáz-termelés kiterjesztésével kellett volna törődniük ahelyett, hogy az atomerőművek bezárásával foglalkoztak, illetve ijesztő mértékben függővé váltak Oroszországtól. A kialakult háború azonban távolról sem az egyetlen dolog, amire nem figyeltek eléggé.
Tavaly nyáron extrém hőség uralkodott a dél-európai országokban, több mint 800 ezer hektárnyi erdőterület égett le, miközben a németországi árvízkatasztrófa több száz ember életét követelte. Mindez csak néhány azok közül a tavalyi történések közül, amelyeket az Európai Unió Kopernikusz Éghajlatváltozási Szolgálata által készített jelentés tartalmaz. A globális felmelegedés okozta extrém időjárás egyre gyakoribb, és ez láthatóan Európát sem hagyja érintetlenül.
A K&H kibocsátotta első, 15 milliárd forintos zöld jelzáloglevelét. A bank célja, hogy a jövőben újabb zöld jelzáloglevelekkel jelenjen meg a piacon, a beérkező forrást pedig olyan lakossági jelzáloghitelek refinanszírozására fordítsa, amelyekhez tartozó lakóingatlanok megfelelnek a szigorú energiahatékonysági elvárásoknak.
Földünkön évről évre rendkívüli mértékben növekszik a textilhulladékok mennyisége, amelynek eredményeként még tovább emelkedik a jelenleg is igen nagyfokú környezeti terhelés. Világszerte a feleslegessé vált textiltermékek csupán kevesebb mint 1 százalékát hasznosítjuk ruházatként, szelektív gyűjtésük, illetve újbóli felhasználásuk révén ugyanakkor jelentősen csökkenthetnénk a belőlük a levegőbe, a vizekbe és a talajba jutó káros anyagok volumenét - áll a a DTkH Duna–Tisza közi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. közleményében.
Ma van a Föld napja, a klímaváltozást hangsúlyozva még a Google kereső animációja is a felmelegedéssel foglalkozik. A klímaváltozással kapcsolatban az egyik legfontosabb cselekvési terület az üvegházhatású gázok kibocsátásának szabályozása, és talán az ÜHG-kibocsátás az egyik legtöbbször emlegetett mutatószám is egyben. Az Eurostat adatai alapján megnéztük, hogy mennyi rosszat teszünk a környezetnek azzal, hogy ma is elmentünk dolgozni, pontosabban fogalmazva, hogy mekkora az egy foglalkoztatottra jutó üvegházhatású gázok kibocsátása az egyes országokban, többek között Magyarországon.
A tőke- és pénzpiaci klímakockázatok voltak fókuszban a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) és a Hitelintézeti Szemle szakmai konferenciáján legutóbb. Három előadó mutatta be, hogy a klímakockázatok hogyan szivárognak be az egyes piacokra, többek között a pénzügyi rendszerekbe, a jelzáloghitelezésbe, valamint a vállalati hitelkitettségbe. Az adathiány, illetve a megfigyelések sokfélesége miatt a hitelezés és pénzügyi rendszerekben nehéz mérni a klímakockázatokat, ez a "láthatatlanság" pedig veszélyeztetheti, többek között a pénzügyi stabilitást is.
Németországnak és természetesen más országoknak is most kiemelten fontos, hogy minél hamarabb biztosítsák hazájukban az energiaellátást az oroszok közreműködése nélkül. Erre reagálva a napelemeket gyártó Sonnen csütörtökön közölte, hogy 2022 harmadik negyedévétől olcsó áramellátást kínál Németországban az új tetőtéri fotovoltaikus rendszert telepítő lakossági vásárlói számára - írja a Reuters.
Újabb szomorú felfedezést tettek a kutatók a klímaváltozás negatív hatásairól, ezúttal a méhek életkörülményeiről és fennmaradásáról. Azt találták, hogy a hőmérséklet emelkedése miatt egyre kevesebb lesz a nagyobb testű méh a világon, ez pedig az élelmiszerek beporzását is jelentősen befolyásolja – számol be a hírről a The Guardian.